Diszlexia definíciók

Essünk túl a hivatalos definíción, mert fontos tudni, hogy mi számít diszlexiának. A diszlexia oka, eredete többféle lehet:

A szerzett diszlexia „valamilyen, a születés előtt, alatt vagy után történt enyhe agyi trauma eredményeképpen alakulhat ki. Koraszülöttség, oxigénhiányos állapotok, magas láz, fertőzések vagy egyéb betegségek, toxikus hatások, másrészt a fej sérülésével is járó balesetek esetén előfordul, hogy a baj látszólag nem is hagy nyomot a gyermek fejlődésén, bár legtöbbször észlelhetőek az enyhe agyi trauma hatásai.” (Gyarmathy, 2007)

A fejlődési diszlexia „indokolatlannak tűnő olvasási nehézség olyan gyermekek és felnőttek esetében, akik egyébiránt rendelkeznek a pontos és folyékony olvasáshoz szükséges intelligenciával, motivációval és iskolázottsággal (Dékány–Mohai, 2012)”.

Fontos tudni tehát, hogy a problémás szociális háttérre, vagy az alacsony intelligenciára visszavezethető olvasási nehézségek nem számítanak diszlexiának.

Én az utóbbi részképesség zavarral foglalkozom, a fejlődési diszlexiával. Bár meg kell jegyezzem, a szakemberek is hangsúlyozzák, hogy a fejlődési diszlexia összetettsége nehezíti a zavar pontos megismerését, feltárását, illetve a definíció alkotást (Csépe, 2008).

Diszlexia definíciók

Essünk túl a hivatalos definíción, mert fontos tudni, hogy mi számít diszlexiának. A diszlexia oka, eredete többféle lehet:

A szerzett diszlexia „valamilyen, a születés előtt, alatt vagy után történt enyhe agyi trauma eredményeképpen alakulhat ki. Koraszülöttség, oxigénhiányos állapotok, magas láz, fertőzések vagy egyéb betegségek, toxikus hatások, másrészt a fej sérülésével is járó balesetek esetén előfordul, hogy a baj látszólag nem is hagy nyomot a gyermek fejlődésén, bár legtöbbször észlelhetőek az enyhe agyi trauma hatásai.” (Gyarmathy, 2007)

A fejlődési diszlexia „indokolatlannak tűnő olvasási nehézség olyan gyermekek és felnőttek esetében, akik egyébiránt rendelkeznek a pontos és folyékony olvasáshoz szükséges intelligenciával, motivációval és iskolázottsággal (Dékány–Mohai, 2012)”.

Fontos tudni tehát, hogy a problémás szociális háttérre, vagy az alacsony intelligenciára visszavezethető olvasási nehézségek nem számítanak diszlexiának.

Én az utóbbi részképesség zavarral foglalkozom, a fejlődési diszlexiával. Bár meg kell jegyezzem, a szakemberek is hangsúlyozzák, hogy a fejlődési diszlexia összetettsége nehezíti a zavar pontos megismerését, feltárását, illetve a definíció alkotást (Csépe, 2008).

Mi a diszlexia valódi természete és milyen erősségekkel jár együtt?

Gyakran hallod, hogy a diszlexia legtöbb esetben valójában egy másfajta jelfeldolgozás? Sajnos aligha. Pedig mennyire másfelé indul el a gondolkodás egy ilyen definíció alapján!

A diszlexia az esetek többségében a jobb agyfélteke domináns működésére vezethető vissza. Egy az átlagostól eltérő agyműködés, melynek számos előnye, erőssége is van. A diszlexia előnyeiről azonban sajnos kevés szó esik.

A bal agyfélteke jellemző működése a rendezettség, a fegyelmezett gondolkodás, a szekvenciális, azaz sorrendi jelfeldolgozás.

A jobb agyfélteke a kreativitás, a csapongó, művészies gondolkodás, valamint a holisztikus, azaz egészlátó jelfeldolgozás, az információk egészben való felfogása.

A bal agyfélteke rendezett működésével jól megfelelhetünk az iskolai elvárásoknak, de úgy tűnik kisebb esélyünk van kimagasló művészeti, természettudományos, vagy akár vállalkozási eredményekre.

Ha a diszlexiás személyek tehetségét szeretnénk kibontakoztatni, akkor az erősségekre kell összpontosítanunk, ezekben kell őket tovább erősítenünk.

És a provokatív definíció: A diszlexia oktatási zavar

Sem az oktatásban, sem a foglalkoztatásban nem az erősségekre helyezzük a hangsúlyt, hanem arra, ami nem megy. Már az oktatásban sem azt vizsgáljuk, hogy kinek milyen tudása, készségei vannak, hanem hogy kit milyen hiányosságán lehet rajtakapni. A hiányosságokat igyekszünk meg is büntetni, így kialakul egy olyan kultúra, mely az esetleges jó képességek ellenére is valóságos börtön a zavarokkal küzdők számára. Aki szerzett már tapasztalatot amerikai, vagy akár nyugat-európai iskolarendszerekben, az jobban érti a különbséget a ‘mit tudsz’ és a ‘mit nem tudsz’ típusú oktatás és számonkérés között. Az előbbi támogat, az utóbbi bénít.

A diszlexia tehát innen nézve nem elsősorban részképesség zavar, hanem szűk látókörűség, a felismerés hiánya az oktatási rendszer részéről. Leginkább oktatási zavar.